A prémium bor egyik titka a nyári szőlészeti gondoskodásban rejlik. Összefoglaltuk, miért és hogyan?

Itt az igazi nyár, ragyog a nap, kezdődik az iskolai szünet. A családok a gyerekekkel mennek a Balatonra vagy a Tisza tóra fürödni, a szőlészek-borászok pedig a szőlőültetvényekbe, elvégezni a nagyon fontos nyári munkákat. A minőségi borhoz minőségi szőlőtermés szükséges. A szőlőültetvény gondozása minden évszakban fontos, de különösen nagy figyelmet igényel nyáron, mert azokat a beavatkozásokat a nyár közepén kell elvégezni, amiknek az eredményeként a kitűnő borhoz szükséges zamatos, magas cukorfokú és telt szőlőszemek és fürtök fejlődnek. Emellett a különböző szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, jégesők, a túl sok eső vagy épp a szárazság is veszélyeztetik a növények egészségét, ilyenkor támogatásra szorulnak.

A bortermelő vállalkozásokban a borász és a szőlész két külön szakember, de közösen tervezik meg az ültetvények egész éves ápolását, figyelembe véve a terroir illetve minden egyes dűlő adottságait, meg a borász által vágyott borokhoz kellő fajták mennyiségi igényeit is. Persze nincs két egyforma dűlő. A szőlészek felelnek a szükséges gondozási munkákért és azok ütemezéséért, a prevencióért, szükség esetén a kárenyhítésért. A tradíció és a tapasztalat mellett a megfigyelés és az intuíció a jó szőlész legfőbb erényei.

A nyári kezeléseket a szőlőnövény két fő adottsága alapvetően meghatározza: a szőlő egy napkedvelő futó növény. Álmosan és későn indul el tavasszal, de annál intenzívebben szaporítja és nyújtóztatja a hajtásait a forró nyári napba. Bár a szőlő leveléből is finom ételeket lehet készíteni, amik nyáron egyes Pannonos borászatok szezonális éttermi kínálatában megkóstolhatók , a borhoz azért mégiscsak kiváló szőlőfürtökre van szükség.

Sokaknak ismerősök lehetnek az olyan varázsszavak, mint terméskorlátozás, tetejezés, hajtásválogatás, hajlítás, zöldmetszés. Ezek különösen intenzív, kézi munkát igénylő rendszeres nyári elfoglaltságot adnak a bortermelőknek. Nézzük meg, melyik mit takar és hogyan járul hozzá a bor minőségéhez.

A zöldmetszés részeként a hajtásokat válogatják és ritkítják, hogy a szőlőtőkék optimális szellőzést kapjanak, és a napfény egyenletesen érje a fürtöket. A tetejezés (más néven csonkázás vagy csonkolás) során a szőlőtőkék hajtásvégeit metszik vissza. Ez a művelet különösen fontos a nyári hónapokban, amikor a hajtások intenzíven nőnek. A zöldmetszés csökkenti a gombás betegségek kockázatát és elősegíti a gyümölcsök egyenletes érését, hiszen a lomb nem takarja el a fürtöket, így azok kedvükre napfürdőzhetnek és érhetnek, a tőke pedig több erőt tud koncentrálni a termésre a hajtások növesztése helyett.

Hajlításnál a hajtásokat megfelelően irányítják és kötözik, hogy a tőkék növekedése kontrollált legyen. Ez biztosítja, hogy a fürtök megfelelően eloszoljanak a tőkén, és megkönnyíti a további kezelési munkákat, no meg a szüretet is.

Azonban a prémium bor készítéséhez a legfontosabb a szigorú terméskorlátozás, amit a zöld metszéssel párhuzamosan végeznek. A terméskorlátozás célja a szőlőfürtök minőségének javítása a mennyiség csökkentésével, amit fürtválogatással, fürtritkítással, zöldszürettel érnek le. Ez a gyakorlat segíti a maradó fürtök egyenletes érését, csökkenti a betegségek kockázatát, és a legfontosabb, hogy hozzájárul a magasabb cukor- és aromatartalom kialakításához. Így ugyan kevesebb, de jóval finomabb bor készülhet a különösen értékes dűlőkből szüretelt szőlőkből. A Pannon Bormíves Céh minden borászata él a termáskorlátozással a legértékesebb dűlőkben.

Ám ezzel még mindig nincs vége a nyári munkák sorának a szőlőültetvényekben. A talaj minősége és a víz mennyisége ugyanannyira fontos a szőlő egészsége és zamatossága szempontjából, mint a napfény. Ha csak egy cserép szobanövénnyel volt már dolgunk, tapasztaltuk milyen szomorú eredményre vezet, ha a talaj kiszárad vagy elfogy belőle a tápanyag. Képzeljük el ezt több hektárnyi szőlőben, ahol még a gyomokat és a kártevőket is kordában kell tartanunk.

Ez az a pont, ahol érdemes az ökológiai gazdálkodási módszerekről beszélnünk. Az ökológiai gazdálkodás egyre népszerűbb, mivel nemcsak a szőlőt és a környezetet kíméli, hanem hozzájárul a fenntartható és egészséges borok készítéséhez is.

Az ökológiai szőlőtermesztésben a növények ellenálló képességének növelésére törekszenek, ami minimalizálja a védekezés szükségességét. Ebben segíthet a tőkék kímélése – pl. az előbb említett terméskorlátozással -, a minimális bolygatás és az ökológiai sokféleség, illetve a természetes egyensúly megőrzése, megteremtése beleértve a talajéletet is.

A talaj egészségét, szerkezetét, tápanyag tartalmát komposztálással, szerves, köztük zöld trágyázással is lehet biztosítani, ahogy teszi ezt például az egri borvidéken működő Bolyki Pincészet vagy Légli Ottó dél-balatoni organikusan művelt szőleiben, és a Jásdi István Csopakon, a Balaton északi partján.

Ha elkerülhetetlen a védekezés, akkor kerülni kell a szintetikus vegyszerek használatát, ami különösen a gyomok és kártevők korlátozásban jelent kihívást. Természetes ellenségeket és biopreparátumokat használhatnak a kártevők és betegségek elleni védekezésben. A 10 éve organikusan gazdálkodó Gere Attila Pincészet a Villányi Borvidéken például feromon csapdákat használ a molyok és más kártevők ellen, valamint biopreparátumokkal védi szőlőjét a gombás betegségek ellen. Hasznos segítő a közismert katicabogár is, legfőképpen kedvenc eledelével, a levéltetvekkel szemben.

Az organikus szőlészet és borászat egy különleges ága a biodinamikus gazdálkodás, vagy Demeter módszer, melyet tagjaink közül a Tokaj Pendits Szőlőbirtok és Pincészet és Bott Frigyes is alkalmaz felvidéki muzslai birtokán. A biodinamika túlmutat az organikus gazdálkodásmódon. Hozzátartozik, hogy nem használnak vegyszereket, gyomírtószereket, de ezen kívül figyelembe veszik a kozmikus ritmusokat is.

Itt most néhány példát villantottunk fel, hogy kedvet csináljunk egy nyári ültetvény látogatáshoz, de számos egyéb módszer szolgálja a természettel harmóniára törekvő szőlőművelést. Ha kiváncsiak több részletre a nyári szőlőművelésről, az ökológiai szemléletű szőlőművelés és borkészítés valamelyik irányáról vagy csak élvezni szeretnék a dús, harsány zöld, élettel teli szőlőültetvények testet és lelket feltöltő látványát, bármelyik Pannonos borászatnál van lehetőség közelebbi kapcsolatba kerülni a szőlővel. Több borászatnál külön dűlő túrák is foglalhatók vezetéssel, akár kerékpárral is. A bor útlevelet is tegyék a táskába vagy kérjék a pincészetben.

Figula Misi, az örök szenvedély

A Pannon Bormíves Céh társelnöke, ifj. Figula Mihály 2000-ben szerezte szőlész-borász diplomáját az akkori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen – épp abban az évben, amelyikben édesapja elnyerte Az év Bortermelője Magyarországon címet, de már gyermekként is a strand helyett a szülei által 1993-ban alapított szőlőskertbe járt. Id. Figula Mihály váratlan halála után 2008-ban vette át a 30 hektáros birtok és a pincészet irányítását, ahol a szőlő gondozásától a borok palackozásáig minden folyamatot a család végez, illetve felügyel a mai napig. 2012-ben, amikor elnyerte Az év fiatal borásza címet, inspiráló ars poeticát fogalmazott meg: „Kérdéseket teszünk fel magunknak, ezek a kérdések palackba kerülnek, és abban bízunk, hogy majd lassan ezekre a kérdésekre – a sok kísérlet után – válaszokat is tudunk adni: milyen is a mi borvidékünk igazi karaktere. Mert nekünk azt kell megtalálni… A termőhely a legszebb tükör, annak a kell a borban megjelenni.”

A Figula borok hazai és nemzetközi sikerei, aranyérmei azt mutatják, hogy a fiatal borász egyre mívesebb válaszokat ad. Innovatív szemlélete és a legmodernebb technikák ismerete is kellett, a hagyományok alázatos folytatása és maximalizmusa mellett ahhoz, hogy 2022-ben, 22 évvel édesapja elismerése után ő nyerhesse el a borász szakma Kossuth díját.

Misi az olaszrizlinggel van különösen kifinomult és izgalmas kapcsolatban, de szívesen kísérletezik a terroir adottságait leginkább kedvelő kék szőlőkkel is. A furmintot ők telepítették vissza a térségbe. Lokálpatrióta, a borok mellett a Balatonfüred-Csopak kultúrtáj értékeinek és jellegének megőrzésére, sőt munkatársaik jóllétére is gondot fordítanak édesanyjával és testvérével közösen. Csak a borkészítést veszi ennyire komolyan, borász kollégái barátsággal fordulnak őszinte szókimondása és fanyar humora felé is.

Határon túli borászaink | Balla Géza, Ménes

Nyáron talán egy kicsit több időnk van az új dolgok felfedezésére, utazásra és egy picit távolabbra merészkedünk. Határon túli borász tagjaink térségét járjuk be és mutatjuk be 2 részben. Bott Frigyes után, Balla Gézával folytatjuk.

Arad-hegyalja, Ménes, történelmi borvidék. Balla Gézának nagy szerepe van abban, hogy újra visszakerült a térképre. Az Aradtól mindössze 20 km-re fekvő keskeny sávon elterülő borvidék fő adottságait a ritka gránit és csillámpala, agyagpala határozza meg. A Marosnak köszönhetően mikroklímája főként a vörösboroknak kedvez.

Több mint 120 hektáron gazdálkodik itt boros úti ajánlónk főhőse Balla Géza, aki 80 százalékban vörösborokra koncentrál. Kadarka, Kékfrankos, és a borászat emblematikus fajtája a Fekete Leányka. A szőlőhegy itt nemcsak festői, de mély benyomást keltő, méltóságteljes látvány. A ki-kibukkanó szikladombok kölcsönzik ezt a páratlan szőlőhegyi panorámát.

Balla Gézáéknál a bor mellett kibővült vendéglátás fogad bennünket. Izgalmas és széles választékkal rendelkező étlapjukról előre egyeztetve lehet rendelni, panziójukban pedig ki lehet pihenni mind az út és a borkóstoló fáradalmait is. Szenvedélyes elhivatottságuk visszaköszön a vendéglátásban dolgozók fogadtatásában is.

A környéken Aradot semmiképp nem érdemes kihagyni, utunk úgyis erre hoz. A város nagyon változatos kulturális múlttal rendelkezik, hiszen része volt különböző birodalmaknak, köztük a Magyar Királyságnak, az Oszmán Birodalomnak és a Habsburg Monarchiának. Mai arcát ezek a történelmi kozmetikák adták a városnak.

Macskaköves utcák, színes épületek, sugárutak. Az Óvárosban andalogva gyönyörködhetünk a különböző stílusú épületek kavalkádján, betérhetünk egy helyi étterembe megkóstolni pár helyi jellegzetességet, mint például a Sarmale vagy Mititei Ciorbă de Burtă vagy a Papanasi vagy csak simán Zakuscas kenyeret majszolhatunk. Tipp, ne is keressünk rá mi micsoda, csak lepődjünk meg.

A Neumann Palota neoklasszicista épületében található az Arad Megyei TörténelmiMúzeum, mely a térség történetét tárja elénk. Szemet gyönyörködtető a Városháza épülete vagy a Páduai Szent Antal templom, a Kultúrpalota is vagy a Csanádi Palota. A Megbékélés Parkja, pedig mély történelmi jelentőséggel bír, hiszen 1849-ben kivégzett mártíroknak állít emléket a béke és az egység harmóniáját képviselve.A város Állatkerttel is rendelkezik – gyerekeknek színesítheti az utazást.

Nem messze található innen a Maros Ártér Natúrpark, ami a Maros alsó folyásának árterét foglalja magába. Festői környezet, családosoknak talán kötelező programelem lehet, szép számú vidra populációval rendelkezik, így könnyen megfigyelhetjük itt őket.

A Világosi vár szabadon látogatható így bármikor útba ejthetjük. Szép kis sétát is igényel, ha az ember az alsó parkolóban teszi le az autót. Érdemes felmenni egészen a gerincig autóval, itt megállni, és innen felsétálni! Ellátni innen egészen Magyarországig. Naplementekor még romantikusabb az elénk terülő táj.

Közel van a Gyorok–tó, ami a nyári hónapokban mágnesként vonzza a turistákat. Fürödni is lehet benne és ha megéhezünk, akkor a környezetében lévő vendéglőkben be is tudunk kapni valamit.

Határon túli borászaink | Bott Frigyes, Garam Mente

Nyáron talán egy kicsit több időnk van az új dolgok felfedezésére, utazásra, talán egy picit távolabb merészkedünk. Határon túli borász tagjaink térségét járjuk be és mutatjuk be 2 részben.

Bott Frigyes közelebb van, mint gondolnánk, olyannyira, hogy akár még bringával is elérhető célpont lehet a sportos borkedvelőknek.
Akár Esztergomból, vagy akár a Neszmély-Dunaradvány között közlekedő komppal. A vidék egyébként nagyon kedvező a két keréken érkezőknek, egészen Pozsonyig lehet menni az igazán elszántaknak és bátraknak. Bringa amúgy rendelkezésre áll és bérelhető a pincészetnél is.
Komárom után egy dombsor bukkan elő a Duna közelében és egészen a Garamig tart, vagy ha jobban megnézzük, lehet inkább az Ipolyig.
Itt a Duna és a Garam folyók által bezárt háromszögben a muzslai dombok déli részén található 10 hektáros szőlőterülettel Bott Frigyes.
Az egykoron esztergomi bazilika szőlőskertjeként is ismert terület adottságai kiválóak. Talaja vulkanikus, ásványokban és mészkőben gazdag.
Emiatt lehet, hogy a helyi borászok legalább fele a bio, vagy a biodinamikus művelés híve, így itt találjuk legnagyobb koncentrációban a magukat csak natúr borászoknak, vagy naturistáknak hívó termelőket. Bott Frigyes meggyőződése is egyenértékű. A szőlőt biodinamikus szemlélettel művelik, boraikat pedig tradícionális módon, adalékanyagok hozzáadása nélkül készítik.

Fő misszió, hogy minimális beavatkozással készített boraikkal közvetítsék a kivételes adottságú muzslai terroirt.
Révkomárom főterén, a Klapka téren található a pincészethez tartozó Bottéka Borbár – ahol nemcsak, Bott Frigyes kiváló borait lehet kóstolni, hanem Burgenlandtól Esztergomig egy helyen ízlelhető és vásárolhatók Észak-Pannónia meghatározó tradicionális borászatainak natúr borai is. Sőt, friss ropogós kenyeret is kínálnak mellé.

A borászat sincs messze, gyönyörű környezetben a Duna mellett várja a vendégeit.

Vendégházukba is érdemes befoglalni, divatosan kialakított, modern komfortos apartmanok várják mind az egyéni, mind a családos vendégeket Dunaradványban. A Garam folyó egyébként Szlovákia második leghosszabb folyója, érdekessége, hogy mind a forrása és torkolata is az országon belül van, Esztergommal szemben ömlik a Dunába. Jó hír a vizisport kedvelőknek, ugyanis felső szakasza alkalmas vadvizű evezésre, de az alsó csendesebb szakasza is bőven tartogat meglepetéseket. A folyó mentén számos szép és kulturális látnivaló van.
 
A Garam-menti Zselízen található egy gyönyörű Esterházy-kastély, aminek felújítása folyamatban van. Főúri vendégeken kívül olyan korabeli hírességek is megfordultak itt, mint Franz Schubert bécsi zeneszerző, és Franz Sacher, a tortájáról híres bécsi cukrász. Előbbi zongoratanárként, utóbbi főszakácsként dolgozott a kastélyban. Zólyom amellett, hogy Balassi Bálint szülővárosa, itt található a Felvidék egyik legszebb gótikus reneszánsz várkastélya. Galánta sincs messze, itt is egy álomszép neogótikus Eszterházy Kastélyt tudunk megcsodálni.
 
Igazán közel, biciklivel is elérhető a pincészettől a Bélai kastély, mely Esztergomtól is mindössze 11 kilométerre fekszik. A falu környéke is kellemes táj, de a fő látnivaló itt a nagyon szépen felújított Bélai kastély. És hiába van nagyon közel a Dunakanyarhoz, a legtöbb magyar turista még csak nem is hallott róla. Bott Frigyes vágya, hogy visszaszerezze a Garam-menti falvak egykori fényét, hogy Közép-Európát mielőbb felfedezzék az igényes borfogyasztók, és hogy a terület adottságaihoz méltán nemcsak működő borvidék, gasztrokultúra de turisztikai kistérség is legyen. Ha kíváncsiak vagytok a Garam –menti képi világra , kattintsatok a borászat insta oldalára. Bár Bott Frigyest vadvizi evezésen nem kaptuk rajta, de színes ízelítőt kapunk a pincészet minden napi életéről és a környék izgalmairól.
 
Érdemes őket már most beírni a boros utazós naptárunkba és megismerni, élvezni a tájegység kincseit!
 
Bővebb info: bottfrigyes.sk